Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pap János

1997. szeptember 20.

Sütő András interjút adott a Magyar Hírlapnak. A hetvenes években Sikaszón telket vásárolt, ide, Székelyföldre vonult vissza írni, emlékezett az író a múltra. Sokan fölkeresték őt és elpanaszolták a velük történteket. Sütő András naplót vezetett ezekről a beszélgetésekről. 1980-tól nem közölhetett Romániában, darabjait is betiltották. Magyarországon viszont megjelenhettek írásai. A diktatúra bukása semmi egyebet nem hozott "nekünk, romániai magyaroknak, mint azt a lehetőséget, hogy elkezdjünk küzdeni jogainkért". "Mi több, egy-két esztendő után a maradék jogainkat is kezdte már elvenni a 90 után létrejött kormány és parlament." - Románia messze van a jogállamiságtól. - Arra a kérdésre, hogy szükség van-e két határon túli magyarokkal foglalkozó intézményre, a Magyarok Világszövetségére és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, az író igennel válaszolt, mondván, mindkettőnek sajátos feladata van. "A Határon Túli Magyarok Hivatala szereptévesztésbe sodródik, amikor az elnöke révén beleszól a romániai magyarság önálló egyetemet követelő küzdelmébe. Elképesztő, hogy éppen a hivatal adja föl az önálló magyar egyetemhez való jogunkat, holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket." Sütő András az MVSZ-nél is szereptévesztést lát, azért mondott le a tiszteltbeli elnökségről. Az MVSZ-nek pártok fölött álló tömörülésnek kell lennie, nem ellenzéki pártszerepre törekednie. Az MVSZ-nek a mindenkori határon túli választott nemzetiségi képviseleteket kell támogatnia. - Sütő András az újabb magyar-magyar csúcsot időszerűnek tartja. /Stépán Balázs-Pap János: Négyszemközt Sütő Andrással. "nekem sincsen könnyű álmom". = Magyar Hírlap, szept. 20./ Sütő András Törzsök Erika Ellenségkép nélkül című írására célzott /Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./

2006. október 27.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2010. augusztus 31.

Partiumi néptánctábor Biharfélegyházán
Bihar megye – Idén második alkalommal szervezte meg a Partiumi Néptánctábort a Vidéki Ifjúsági Szövetség (VIDIFISZ), és a Görböc Kultúrális Egyesület, főtámogató most is a Communitas Alapítvány volt.
Az idei tábornak Biharfélegyháza adott otthont, a házigazdák pedig a helyi ifjúsági szervezet, a BIFIT tagjai voltak. Régi ismerősök és „újoncok” egyaránt érkeztek a biharfélegyházaiTeleház udvarára, ahol nem sokat tétlenkedve mindenki hamar lábra állította sátrát. Az egyhetes táborban közel százan vettek részt, hét néptánccsoportból: Micskéről, Biharszentjánosról, Szentjobbról, Székelyhídról, Szalárdról, Szilágycsehről és Szilágylopmértről.
Ifjú zenészek bemutatkozása
Az okatás két csoportban zajlott, a kisebbek rábaközi táncokat tanultak Pap Jánostól, a nagyobbak pedig a magyarózdi táncrenddel ismerkedhettek meg Nyerges László és Nyerges Aranka segítségével (az oktatók mindhárman Szegedről érkeztek). A táncos lelkű fiatalok a napi hat óra intenzív tánctanulás után is izgatottan várták az esti tábortűz melletti táncházat, melyet a Görböc néptánccsoport ifjú tagjai vezettek, népi játékokkal és körtáncokkal ismertetve meg az érdeklődőket. Ott mutatkozhatottbe szintén a Görböc kis prímása, Erdei Csongor, furulyásai Oláh Márta és Oláh Rebeka, valamint dorombosa, Oláh Mátyás, így a táborlakóknak alkalmuk nyílt élő zenére táncolni.
Oklevél a résztvevőknek
A táborzáró gála folyamán a fiatalok bemutatták meghívottaiknak és a helyi nézőknek azt, amit a hét folyamán elsajátítottak. Az oktatók kiosztották az okleveleket azon résztvevőknek, akik a legpontosabban tudták bemutatni a tánclépéseket, és sorozatokat. A bemutatón elhangzó himnuszokat a székelyhídi Kankalin néptánccsoport furulyásai fujták. Hodgyai Edit programszervező, megyei tanácsos további okleveleket osztott ki azoknak, akik elkísérték a fiatal táncosokat, és segítették a tábor gördülékeny működését. A zárszavak után a táborlakók egyhangúan „tapsolták vissza” az együtt töltött napokat, és kórusban kérve: „legyen még egy hét”. erdon.ro



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998